Kedves 2018!

Kedves Óesztendő lassan elbúcsúzunk tőled… Köszönök neked sok csodás dolgot, sok olyan dolgot, történést, ami igazán egyedivé tett téged : 2018… és nekem bebizonyította, hogy Isten nem pazarol, s vigyáz azokra, akik megpróbálnak Jézus urunk tanai szerint élni… Sok harc, háború volt ez az év… Ritka mocskos csatákat kellett megvívjak. És szomorú volt. Gyászt hozott, […]

Olvassa tovább

Mamaka személyije…

Mamaka személyije… november 4. „Az engedelmességhez kevés szabályra van igazán szükség. Én egyetlenegyet választottam: a könyörületet.” Néri Szent Fülöp   (Ezt a történetet koszorú helyett teszem anyám fejfájára)   Mamakát már lassan mindenki ismeri itt a közösségi portálon is, meg ismerőseim körében. Ő az az öreg koldusnéni, akit akkoriban ismertem meg, mikor anya elment a […]

Olvassa tovább

Aludjatok cicák!

Aludjatok cicák! 2016 június 7. Egy hete, hogy eltemettem Pierrecicát. Úgy, ahogy anya anno meghagyta volt, ugyanis a kedvenc terápiás cicája, aki 16 évig szolgált minket, igaziból a Bertamami cicája volt én tőle örököltem meg a maskamanót, miután anya a halálos ágyán megígértette velem, nagyon vigyázok majd a cicájára… Igen, tetszik egyeseknek vagy sem, Pierrecica családtag […]

Olvassa tovább

Macuka bekapta – avagy büdös migráncsal hadakoztunk az éjjel

Macuka a világ hivatalosan is legakaratosabb és rosszcsontabb cicukája… de ez van. Tegnap azonban bekapta ő is… na nem a legyet, hanem a büdösbogarat. Volt is show nálunk az éjfél lágy ölén a tegnap. Valahogy berepült a szobába (szita ide vagy oda) két mezei poloska. A büdösebb fajtából. Mikor elkezdtek keringőzni a csillár körül még […]

Olvassa tovább

Irány Kanada!

Irány Kanada! 1. A hangosbemondó meg a magic lóf.x esete Nagyváradról indultam, egy nem egészen eurokomfort kisbusszal a Ferihegyi reptérre. A mikrobusz zsúfolásig volt, a hely kevés, kényelmetlen, elnyűtt, fáradt emberek. Balkániáda. Meg a tragacs, aminek hátul a teleszkópja épp meghalni készült s ettől eszembe jutott pár rémeshir mindenféle távolsági buszbalesetekről. De szerencsére megérkeztünk Ferihegyre. […]

Olvassa tovább

A félelem ezer arca

” Könnyű neked, te bátor vagy!”- hányta rá a szememre minap valaki az ismerőseim közül, mikor egy társaságban szóba került , miért nem vagyok hajlandó meghátrálni a nálam jóval erősebb, pénzesebb, hatalmasabb rablómaffia elől. Meghökkentem akkor, mert én , bevallom itt nyilvánosan, cseppet sem tartom magam bátornak. Én is félek, és nagyon tudok félni, hiszen […]

Olvassa tovább

Ráncok és botoxbanyák

Doktor X. írt nekem egy levelet. Ez azért érdekes, mert igaziból nem is ismerem Dr.X-et, aki, mint kiderült, ismert , menő plasztikai sebész Budapesten. Dr. X. egyik régi ismerősömnek az ismerőse, aki a jelek szerint beszélt rólam, minekutána Dr. X. érdeklődése rám vetült. Dr. X. ugyanis (mint ez leveléből kiderült) plasztikmaca gyártó kampányához keres olyan […]

Olvassa tovább

A birétum és az éneklő kanonok

A birétum és az éneklő kanonok Istenem, ugye most már mindig fájni fog valahogy az augusztusi ragyogó, kánikulai nyár? Sok éve, hogy anya elment a Sohatöbbébe… és akárhogy is de még most is fáj… és ugye mindig fájni fog? Minap egy egyházi ünnepségen voltam, abban a templomban, ahol szolgál az éneklő kanonok is, az egyik […]

Olvassa tovább

És megtörte kenyerét…

Könnycsepp sztori-Első könnycsepp – És megtörte kenyerét…   Mióta egyedül vagyok, általában kicsi kenyereket veszek, hogy ne száradjon rám. Pár napja, vasárnap jöttem haza s eszembe jutott, hogy nincs otthon kenyér s bementem a boltba venni. Itt a sarki CBA-ban, az Iza utca kanyargásában szoktam vásárolni, de akkor csak nagyobb kenyér volt abból, amit megeszek. […]

Olvassa tovább

Az időrablók és a szeku

Az időrablók és a szeku (egy interjú elé)   Volt egy ember, egy művész, egy öreg barát, akit nagyon szerettem, és akinek sokat köszönhetek, mivel nemcsak barátom, de tanárom és nevelőm is volt. Igazi művész volt ő, sebzett, konok, zokogni merő férfilélekkel, aki alkoholmámoros üvöltéseit és istenthívó fohászait fába véste, kőbe véste… és azoknak a […]

Olvassa tovább