Előbb átadták, aztán majd csak befejezik a Centenáriumi hidat Váradon – hacsak le nem omlik…

Hírek

Hamarabb tartották a keresztelőt mintsem megszületett volna a gyerek Bolojánék, legalábbis, ami a nagy hajcihővel beharangozott váradi Centenáriumi hidat illeti.

Sajnálatos, de lassan már külön rovatot nyithatnánk portálunkon a nagyváradi (Partium, Románia) „városrendezés” során elfuserált munkálatok sorozatából, melyek Ilie Bolojan nemzeti-liberális polgármester bogáncskoszorúját kerekítik.

Olvasóink, főleg a váradiak, bizonyára emlékeznek arra, milyen nagy csinnadrattával, büszke öröm-hórával adták át december elsején Váradon a Centenáriumi hidat. Ahogy Bolojan elvtárs ígérte december elsejére! Át is adták, csak éppen azt az „apróságot” felejtették el a melldöngetős szónoklatokba beleszőni, hogy még nem fejezték be.

Így esett, hogy mint kiderült jelenleg máris javítjáka Centenáriumi hidat.

Ez az új híd a Plevnei és a Szigligeti Ede utcákat köti össze a Sebes-Körös két partján, az egykori, csak gyalogosok által használt Csillagos helyén építették fel, miután a gyalogoshidat elbontották. Az új közúti hidat a polgármesteri hivatal közleménye szerint egy cégcsoport (a Freyrom Rt., mint projektvezető, a Procons Group Kft., aElectro Excel Green Consulting Kft., Aquacons Kft.) készítette el a tervezett határidőnél két hónappal hamarabb, áfa nélkül 11,3 millió lejért.

A közel 80 méter hosszú, 18 méter széles és 350 tonnás híd a kivitelezők szerint a leghosszabb olyan híd Romániában, melynek nincsenek a folyómederben pillérei, csak a folyó két partján támaszkodik.

A híd uniós támogatással épült, a 3,3 millió euróból mintegy 2,6 millió volt a támogatás, a többit az önkormányzat biztosította. A furcsa megnyitón Bolojan azt  is hozzátette: a váradi híd építése egyike volt a legnagyobb és legfontosabb befektetéseknek a 2014–2020-as költségvetési időszakban.

Ehhez képest, mint a napokban kiderült, az egyik legfontosabbat felejtették el befejezni rajta, mielőtt átadták, éspedig a híd dilatációs vonalainak (tágulási vonalainak) megfelelő kialakítását.

A dilatációs csatlakozások oly módon vannak kialakítva, hogy viseljék el a forgalom által okozott legnagyobb terhelést, valamint a szennyeződések, az olaj, és a jégmentesítéshez használt só hatását is. Tehát a hideg és a meleg hatásait (az anyag tágulását és összehúzódását) ellensúlyozza.

A dilatáció nem más, mint egy tágulási hézag, esetenkét kitöltve valamilyen rugalmas anyaggal.

Bizonyára mindenkinek feltűnt már, hogy a hidakon átvezető utak mindegyikén rendszeresen zökkenők törik meg a fel és lehajtást is, de ezek a zökkenők vagy rések gyalogosként is szemmel látható méretűek, és néha feltűnő fogazott kialakítással rendelkeznek. Ugyanilyen résekre, mozgási hézagokra lehet szükség az építkezések, burkolati kialakítások során is.

Mivel felmelegedés vagy lehűlés hatására minden (építő)anyag különböző mértékben tágul ki vagy húzódik össze, ezért azok szoros illesztése nem lehetséges. Az összehúzódás hatásait még csak-csak képesek elviselni, ilyenkor a különböző anyagok közt a rés növekedik. Ellenben mikor a felmelegedés hatására az anyagok megduzzadnak, nem elégséges tágulási hézag esetén az anyagok egymásnak feszülhetnek, és ez károsodáshoz is vezethet. Így van ez a hidaknál. Mivel az úttest alapszerkezete murvás, betonos, aszfaltos szerkezetű, a hídé pedig a leggyakrabban acél, melynek a hőtágulása nagyobb, mint az őt körülvevő szerkezeteké, ezért helyet kell hagyni a tágulás lehetőségének. Ezt a hidak esetében fém profilokkal, csúszó, görgő kapcsolatokkal oldják meg. A dilatáció másik szerepe az egyéb okból fakadó szerkezeti mozgások más szerkezetbe való átvezetésének megakadályozása, ezáltal a károsodások elhárítása. Hidaknál ilyen lehet a terhelés hatására bekövetkező mozgás. Nem is hinnénk, de a híd robosztus acélszerkezete is képes komolyabb rezgésekre, mozgásokra, meghajlásra. Ezeket pedig el kell választani a tőle független szomszédos szerkezetektől. Ezért is zökken mindig az autó, és látható a durva illesztés a hidak hídfőinél.

Egy szó mint száz, kiderült, hogy ez a nagyon fontos része a Centenáriumi hídnak  még nem készült el, ez a „csekélység” azonban nem befolyásolta Bolojánékat abban, hogy hidat megnyissák a forgalom előtt, holott nyilvánvaló, hogy ez így nemcsak szabályellenes de veszélyes is.

Minden bizonnyal a tavaszi áradásoktól való aggodalom miatt láttak most mégis hozzá ezekhez a munkálatokhoz, nehogy a megáradt Körös esetleg magasról téve a centenáriumi hajcihőkre elvigye az új hidat. Hogy az önkormányzat honnan veszi a bátorságot az efféle szabályszegésekre, a polgárok biztonságát veszélyeztető spekulációkra persze nem tudni. Fő, hogy december elsején megvolt a nagy egyesülési buli… Bár, ha rosszmájúak akarnánk lenni, nagyon találóan alkalmazhatnánk a hasonlatot, miszerint az a bizonyos Nagy Egyesülés is nélkülözi a „dilatációs vonalat” s bizonyára ezért lehetséges, hogy a balkáni szélhámosságok büntetlenül maradjanak itt…

Szőke Mária

 

Print Friendly, PDF & Email
Szőke Mária Magdolna
Nagyváradi iró, újságiró